Nemrégiben egy kedves hölgy keresett meg azzal, hogy érdekelne-e egy angol nyelvtankönyv? Levélváltásunkban közben jól elbeszélgettünk a nyelvtanulás egyéb velejáróiról, meg persze átkairól, a végén pedig már magam is kíváncsi lettem a könyvre.

Nem vagyok nagy rajongója a reklámoknak, most mégis kivételt teszek: ha valaki technikai oldalról közelíti meg az angolt, valamint rendelkezik már egy bizonyos szintű nyelvtudással, mindenképpen hasznos lehet neki ez a "kis" összefoglaló. A könyv nem kisebb feladatra vállalkozik, mint a teljes angol nyelvtan összefoglalására, teszi mindezt informatív és ami mégfontosabb, érthető módon. Az egész megközelítés abban áll, hogy először is elmagyarázza a szakszavakat a tanulónak: mi az a főnév, igenév, mikor és miért használjuk, satöbbi. Egészen pontosan:

"Az angol nyelvtant úgy magyarázzák el, hogy a magyar nyelvtan szavait használják, amivel nem lenne semmi probléma, csakhogy a legtöbben ezeket a szavakat nem is értik. Főleg azért mert a mai oktatásban már a nyelvtan megértése háttérbe szorult. 100 évvel ezelőtt még ez nem így volt."

Meglepő, de a hiba valahol tényleg itt lehet a gépezetben - ha a tanuló nem érti, hogy mit tanul, hogy mit tanítanak neki, akkor hogyan várhatnánk el tőle, hogy sikeresen duplikálja, majd reprodukálja a tanultakat? 

Ezen tanulmány szerint minimum 95%-os megértéssel kell rendelkezni valamiről, hogy folyamatos, érezhető fejlődést érhessünk el az adott területen. Akár kezdhetnénk úgy is, hogy megértjük az alapokat.

A magam részéről én is ezt fogom tenni, bármennyire is keserű a szőlő: bele kell ásni magam, kivesézni, megérti, majd utána jöhet a tökéletesre való gyakorlás. De lehet ezt élvezetes módon is csinálni, nem kell egyből fokhagymáért és fakeresztért nyúlni, mikor az ember meghallja a nyelvtan szavakat - ez egy későbbi írás témája lesz.

Ha nem értjük mit gyakorlunk, nem sokat érünk vele. Erre mondta Tim Ferriss, hogy miért tanulnánk úgy, mint a gyerekek felnőtt létünkre, mikor annál sokkal jobban és hatékonyabban is megtehetjük azt? Hogy hogyan? Megértéssel. 

A könyvet Csordás Norbert és csapata írta, itt érhető el. Hozzáteszem: nem olcsó a könyv. De ha valamin nem lehet spórolni, az a hatékony tanulás. És hogy ne legyen zsákbamacska a dolog, a szerzők hozzájárulásával felteszek ide 3 lapot a könyvből, ami alapján mindenki eldöntheti, hogy tetszik-e neki, avagy sem (a képek kattinthatóak, így nagyban is megnézhetők).

Én használni fogom. Későbbi elérés céljából jobbra kikerült egy kép a könyvről. Kattintva onnan is elérhető.

Disclaimer: jelen posztunk nem fizetett reklám, az Öt év - öt nyelv szerkesztősége semmiféle anyagi vagy szellemi juttatásban nem részesült érte, noha be kell vallanunk, hogy a link ez egy partnerprogam link. De csak azért, mert bátran vállaljuk, hogy minőséget ajánlunk.

A nyelvtanulást, mint folyamatot alapvetően két részre oszthatjuk fel: az egyik tábor erőből, úgymond magolással próbálja bevenni a célnyelv bástyáit, mondhatnók csak a fontos dolgokra koncentrálva, lényegi alapvetéseket bifláznak be, mondván, ha elég sokat tudnak belőlük, akkor azokat már egészen szépen össze lehet fűzni, ergo egyfajta folyékonyságot lehet elérni - mert a gyerekek is így tanulnak (állítólag).

A másik tábor a megértésre törekszik, mondhatnánk a hagyományos nyelvoktatás is innen próbálja megközelíteni a dolgot: elmagyarázza a nyelvtant, hogy maga a nyelv hogyan épül fel, majd a tanuló azokat magáévá téve elvileg saját maga építheti fel mondanivalóját az új nyelven. 

Sajnálatos módon mindkét módszernek ismerjük a hátrányait: a ragozó nyelveknél (mint példuául édes anyanyelvünk is) már eleve elvérzünk a főneveknél. David Fisher a következőket írja "How to learn any language" c. könyvében:

"The grammar is extremely complex, words change regularly, there are some 30 noun cases to wade through and some 238 different forms of a noun in certain situations, and the language relies heavily on the intricate use of prefixes and suffixes to make new words and grammar points."

Ilyen mértékű toldalékolásnál már felmerülhet az igény, hogy inkább megtanulja, mi több, megérti az ember a nyelvtani szabályokat, majd azokat alkalmazva kommunikál. Ennek azonban több rákfenéje is van: az egyik, hogy ugye oké, hogy értem, de azt hirtelen előkapni a tarsolyból és alkalmazni az adott szituációra - nem kis időt igényel. No meg ugye ott vannak a kivételek. Az egész a végén egy nyúlós, trutymóra hasonlít leginkább, amire hajlamosak vagyunk ráaggatni a nyelvtan címkét. 

Félreértés ne essék, itt most nem az anyanyelvünkről akarunk értekezni, ez csak egy példa volt. Újabb ellenpélda az angol: a fránya prepozíciók és frázisok olyan mértékű eldurvulását láthatjuk, hogy igen nagymértékű kitartás kell, hogy az ember sikeresen megbírkózzon mindahánnyal: nem mindegy, hogy go to, go on, go at, go for, stb. Erről az angol tanulás honlap ezt nyilatkozza:

A lényeg most ez: a prepozícióknak nem lehet magyar megfelelőt találni. Gondolj bele, ez teljesen logikus dolog, és minden eddigiből egyenesen következik. Azt mondtuk, hogy a prepozíciók a magyarban leginkább toldalékoknak felelnek meg. Ez a leginkább máris aggasztó, de menjünk tovább! Azt is láttuk, hogy mind a magyar, mind az angol (gondolhatod, hogy az összes többi nyelv is) ugyanazt a nyelvi elemet száz meg száz dologra felhasználja. Az angol is például a for prepozíciót, meg a magyar is például a -nak/-nek toldalékot. Ha a forprepozíciót a this is a present for Mary példa alapján -nak/-nek-ként írod ki a szótáradba ("ez ajándék Marinak") és úgy jegyzed meg, akkor igen nagy baj van, mert a for még használható úgy is, hogy "valamennyi ideig", a magyar /-nak/-nek viszont nem. És fordítva is: az úrnak képzeli magát angol fordításában semmiféle for-nak helye nincs, pedig a magyarban ott a -nak.

Mi tehát a teendő? - Amit fentebb már leírtunk: majd használat közben tanuld meg a szerkezeteket. Azt tanuld meg, hogy "lám, ennek a dolognak a kifejezésére ilyen meg ilyen prepozíciót használ az angol" - ne pedig fordítva, hogy ti. ezt meg ezt a prepozíciót ilyen meg ilyen dolgokra lehet felhasználni. Ez utóbbi kérdést feszegessék csak a szótárírók, ők ugyanis kénytelenek felvenni olyan szócikket is, hogy for, to, into, at és a többi. Más értelme nincs ennek a megközelítésnek.

A végén olvasható dologgal én egyet tudok érteni: ha valamit ki akarunk fejezni, akkor arra keressük meg a megfelelő, hmm, kifejezést, nem pedig fordítva - mert így gyakorlatilag egész életünket ezzel tölthetnénk. 

Viszont ha azt vesszük, hogy mondjuk az angolszászok köszönésnél mindig azt mondják, hogy "How are you?", miközben nem arra kíváncsiak, hogy valójában hogy vagyunk, hanem egyszerűen ez a bevett szokás - akkor arra kell gondolnunk, hogy ezen nincs mit megérteni, nincs mit analizálni, így van, kész, pont. Ugyanígy nem érdemes elgondolkodni azon sem, hogy a spanyolban az "emberek" (la gente) szót a nyelvtan miért egyes számként kezeli. Egyszerűen így van és kész. Nincs mit meg érteni vagy nem érteni rajta. 

A magolós rész követői azt hangoztatják, hogy: "de bezzeg a gyerekek is úgy tanulják meg a nyelvet, hogy utánozzák, lemásolják szüleik beszédét". Azonban Steven Pinker a "The language instinct" c. könyvében kifejti ezt egy kicsit bővebben is, méghozzá pont az angol nyelven szemléltetve:

Egy 3 éves, Sarah nevű kislányon keresztül mutatja be a gyermekek tanulásának mibenlétét - ilyen mondatokat alkot a nyelvet éppen csak felfedező gyermek:

"When she be's in the kindergarten..."

"He's a boy so he gots a scary one."

"She do's what her mother tells her."

Vagyis az "s" képzőt oda teszi, ahova az szerinte illik (más kérdés, hogy nem illik) - de pont ez a lényeg. Ha szüleit utánozná, eleve tökéletesen beszélne, ám ő egyelőre csak próbákozik a nyelvtannal és később kerülnek a helyére a dolgok. Pinker így foglalja össze:

"She must, then, have created these forms herself, using an unconscious version of the English agreement rule. The very concept of imitation is suspect to begin with (if children are general imitators, why don't they imitate their parents' habit of sittting quietly in airplanes?), but sentences like these show clearly that language acquisition cannot be explained as a kind of imitation."

Ennek következményeképpen miért is ne lehetne összehozni a kellemest a hasznossal? Hogy a lehető legrövidebbre vegyük egy adott nyelv elsajátításának idejét. Valami ilyesmiről regél Tim Ferriss életművész is meglehetősen nagy port kavart cikkével. Értsük meg a nyelvtant, de ne essünk túlzásba és ne hagyjuk, hogy agyon nyomjon, azonban ha valami egyszerű nyelvi sajátosság, akkor fogadjuk el és gyakoroljuk be. Mi több, úgy vélem, hogy üdvözítő megoldás lehet a kettő keresztezése: a már megértett dolgokat "bemagolni".

Saját példámon is láttam a következőt: ha egy új spanyol szöveget hallgattam/olvastam, és olyan dologgal találkoztam, aminek mibenlétét nem sikerült felfognom (ergo: nyelvtanilag nem értettem), azt tanulhattam volna napestig, az életben nem jegyeztem volna meg. Na jó, ez kis túlzás, de lényegesen nehezebben. 

Ellenpélda: nemrégiben az egyik csodaszép bevásárlóközpontban ténferegtem, mikor egy kávézó mellett haladtam el. Mit ad isten, két spanyol férfi pont akkor tért be a kávézóba és csak annyit hallottam, hogy "café para llevar" - még el sem kezdtem gondolkozni azon, hogy mit jelent, mikor már tudtam: kávé elvitelre. Mert tudtam/ismertem a llevar ige ezen jelentését, valamint megvolt a kontextus (a kávézó). Gondolataim csak egy másodperc múlva érték utol elmémet és megerősítették abban, hogy igen, kávé+valamiért+elvinni = kávé elvitelre, ügyes vagy. 

A gyakorlatban ezt a következőképpen gondolom kamatoztatni: elárasztom magam új szövegekkel (amiket a Notes in Spanish, immáron közép-haladó része szolgáltat - ennek audio és írott változata is megvan), majd szépen végighaladva rajtuk gondosan megértem őket - erről a mellékelt fordítások gondoskodnak. Amiket még nem tanultam, vagy nem értek, azt kihagyom, ha fontos, úgyis előjön újra. A már megértett szövegeket jópárszor újrahallgatom, illetőleg elolvasom, majd az igazán tetsző, hasznosnak vélt szófordulatokat/mondatokat kiírom későbbi feldolgozás céljára. Ez utóbbi egyébként egy számítógépes szótanuló-kártya program (remélem teljes a képzavar), ami a megfelelő időközönként pirít ránk, hogy ugyan már, itt az ideje egy kis ismétlésnek.

Ezután már csak valami módszert kell arra találni, hogy ezt verbálisan hogyan lehet begyakorolni - mivel még nem vagyok olyan szinten, hogy egy anyanyelvűvel tudjak társalogni, ezért szeretnék pár hónapon belül eljutni egy jó közép-haladó szintre kommunikálóságilag. A busuu-nak köszönhetően van már pár spanyol ajkú ismerősöm, akik szívesen vállalják mentorálásomat, de addig nem akarom őket terhelni vele, míg legalább egyszerű témákról nem tudok kielégítően, nem nyökögve társalogni. Ez most a cél. 

Izgalmas hetek elé nézünk, ám ugyanakkor egy kis visszatekintő sem árt. 

Spanyol:

Összeszorítottam a fogam, és belevágtam a Villám Spanyol középfokú anyag hallgatásába - meglepő módon semmivel nem találom nehezebbnek a szöveget, mint az alapfokú részt (ez így nem pontos - szerintem az alapfokú rész egy idő után kissé eldurvult. Nem tudom melyik szótár szerint számít az alap nyelvképzéshez a második világháború, hitleri elméletek és Sztálin Jóska gaztetteinek tárgyalása - annak ellenére, hogy érdeklődöm a téma iránt, nem tudom hovatenni ennek mibenlétét). Most úgy vagyok vele, hogy minél előbb túl akarok rajta lenni - csak egyszer meghallgatom őket, hogy tudjam, ilyen is van, aztán meglátom, hogy később érdemes-e rá visszatérni. Mindenesetre a szövegek alatt hallható zene meglehetősen elrettentő tényező (számomra). 

Angol:

Tim Ferriss véleménye nagy hatást gyakorolt rám a múlt héten - nem csak az angol tekintetében, hanem úgy általában a nyelvtanulást illetőleg. (Az úr egyébként 5 nyelven beszél folyékonyan, érdemes megnézni a Berlitz-nek készített reklámjait YouTube-on.) Kezdek hajlani afelé, hogy nem futok neki újra és újra az egész nyelvnek teljesen előről, csak hogy biztos legyek benne, hogy mindent tudok. Arra vagyok kénytelen rájönni, hogy nem lehetek lusta - neki kell állni és kitökölni, hogy mi az, amire szükségem van ahhoz, hogy folyékonyan és mindenféle megerőltetés nélkül tudjak kommunikálni. Ehhez meg kell néznem, hogy miben vagyok gyenge, arra referenciát keresni, majd egy módszert, amivel azt tökéletesre polírozom. Nem lehet lustának lenni. Különben csak pazaroljuk az időt. És ettől egyik csodamódszer sem ment meg. Még az Effortless English sem. Noha utóbbi ugyan jó, csak kezdem úgy érezni, hogy nem arra, amire eredetileg ki lett találva (beszédközpontúság). Folytatom, és be is fejezem ennek használatát, de most már sokkal jobban koncentrálok a fent említett dolgokra. Nem akarok éveket eltölteni azzal, hogy elérjem a kitűzött célt (99%-os anyanyelvi angol).

A lecke címe: Lifestyle diseases. A cikket egy lelkes (japán) Effortless English tanuló írta az amerikai, zsír alapú kultúráról. Görbe tükör, ugyebár.

A Vocabulary részben a következő szavak vannak:

contributing factor, life style, related, typified by, diabetes, obesity, surplus, the other day, calorie, images, overweight, servings, tasting, totaled, excess, supposed to, reducing, portion, unbelievably, will, toxic, avoiding, to shift, mental focus, foci, root causes, anxious, an outlet for, constantly, to distract, inappropriate, dealing with, challange, to handle, gain, achievement, exam, exertion, enumerate, pursuit, the point is, the key, to cultivate

A lecke velejét adó Mini-Story egy bődületes baromság egy ideges emberről. Kezd egyre jobban zavarni ezeknek a sztoriknak a blődsége - bár állítólag ebben áll az erejük. Könnyebb megjegyezni a hülyeséget. 

A leckéhez nem tartozik PoV és nincs hozzá kommentár sem. Őszintén szólva egy kicsit úgy gondolom, hogy esik a minőség színvonala és nem vagyok benne tökéletesen biztos, hogy megéri ennyi energiát belefektetni egy leckébe. Mindenesetre végigcsinálom már az egész kurzust, utána pedig majd írok egy zsíros összefoglalót belőle. 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Bokros teendőim még mindig nem mutatnak fogyatkozást, ugyanakkor tanulok, amennyit csak lehetséges. Munka közben, utazásnál, takarításnál - remekül ki lehet használni az üres perceket. 

Spanyol:

A Notes in Spanish kezdő podcast-sorozatának majdnem a végére értem, valamint a VillámSpanyol alapfok második részét is végigszenvedem már, ha elkezdtem. Ami viszont sokkal fontosabb: befejeztem a Rosetta Stone spanyol 2. szintjét: egészen pontosan 20 óra tanulást fektettem bele az elmúlt öt hétben. Azt hiszem sokkal gyorsabban nem érdemes haladni vele, szépen hagyni kell, hadd üllepedjen le a tudás. Ennek ellenére szuper módszer, és remekül tovább lehetne gondolni. Podcast ügyben kicsit jobban szétnéztem, találtam egy olyan oldalt, hogy: Learn Out Loud, ahol a nyelvi podcastok külön kategóriát kaptak. Lehet mazsolázni, egyelőre én is csak beletekintettem. Persze a nagy számok törvénye alapján elég sok a, hmmm, gyengébb minőségű anyag. 

Angol:

Az előbb említett Learn Out Loud-on természetesen vannak angol nyelvű podcastok is, csak győzze az ember végignézni őket. Én nem győztem. Ha valaki esetleg talál jót, ne sajnálja megosztani velünk. 

Gőzerővel haladok az Effortless English-el is, ám azt hiszem rájöttem, hogy én hol változtatnék rajta: annak ellenére, hogy AJ Hoge állandóan azt hangsúlyozza, hogy a beszélt nyelvre helyezi a hangsúlyt, rengeteg olyan szó van a leckéiben, amik, ha kis túlzással is, de már a szépirodalmi szintet ütik. Erre pedig nem az, hogy nincs szükség az élő nyelvben, mert de, csak éppen én nem ezen a szinten csinálnám ezt. Saját példámon tudom, hogy az angol nyelv a különböző prepozíciók és kifejezések miatt nehéz. Attól, hogy a go, a get, a take, a have és a többi hasonló szó 9246 fajta jelentéssel bír, azokhoz pedig még 2534823 prepozíció párosul, további jelentésmódosulással. Véleményem szerint ezeket kellene előbb 100%-ra kigyúrni, aztán lehet foglalkozni a szókincs-bővítéssel. Persze lehet, hogy másnak máshogy. 

Csudijó érdekesség még Amy Walker videója, amit lusta vagyok beágyazni ide, úgyhogy tessék kattintani a linkre. Ha nem is 21 nyelven, de 21 akcentussal tud beszélni a hölgy. Személyes kedvenc az Orosz és az Ausztrál. 

Végül a táblázat:

A lecke címe: Jack Kerouac. Igen, az a Jack Kerouac, aki a nagysikerű "Úton" c. regényt írta. A lecke Audio részében egy velős összefoglalóban követhetjük végig Kerouac életútját, egészen korai haláláig. Nem nagyon hazudtolta meg magát: úgy írt, ahogy élt. Az ital vitte el. 

A Vocabulary-ban a következő szavak vannak:

novelist, critical success, considered, spontaneous, confessional, works, roaming, vast, landscape, sought, find his place, rejecting, desire, structures, expreiment with, to embark, credited, catalyst, counterculture, profoundly, marked by, elder, prompted him, athletic, prowess, a star, achievement, scholarship, pan out, to journey, novels, seminal, published, established, beat, influenced by, constantly, building upon, drafts, tentatively, experimental, sympathetic tone, minorities, marginalized, purchased, demanding, revisions, to coincide with, uncensored, released, containing, deemed, explicit, drawn, solely, manuscript, autobiographical, road-trip, the defining work, discovered, immersion into, chronicled, scholar, siddhartha gautama, entitled, serialized, resulted from, hemorrhage, buried

A szöveggyakoroltató Mini-Story-ban újra hallhatjuk a legfontosabb (?) szavakat, ami azért jó, mert nem kell állandóan végighallgatni előtte a Vocabulary amúgy kissé unalmas részét. Ehhez a leckéhez nincsen kommentár, sem pedig Point of View sztorik, ennek ellenére (vagy lehet, hogy csak Kerouac miatt), nekem eléggé tetszett. Naponta egy-két alkalomnál többször azonban nem hallgattam és nem is fogom a többit sem. 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Tegnapi kis igeidős kirohanásom a jelek szerint elég nagy port kavart háztáji kis fórumunkban, mindenesetre most már elmondhatom, hogy önző módon csak mások nézőpontját szerettem volna kiprovokálni.

Először is: szeretném mindenkinek megköszönni, aki vette a fáradságot és megosztotta velem/velünk gondolatait.

Másodszor: igen hasznos volt számomra végigolvasni a kommenteket és rájöttem, hogy mindenkinek igaza van. Akiktől kaptam meleget: nagyon köszönöm, jól esett. Akiktől kaptam hideget: szintén nagyon köszönöm, mert rengeteget tanultam belőlük. A legfontosabb nyereség: rájöttem, hogy milyen fontos tisztelni a nyelveket. Igaz, hogy nem értek teljesen mindent az angolból, de nem mondhatom rá, hogy ez „sz@r” vagy „felesleges”. Furcsa módon egészen megváltozott az angolhoz való hozzáállásom – elfogadom olyannak, amilyen és úgy próbálom meg minél magasabb fokra fejleszteni. Azt hiszem ezzel magamnak teszek szívességet. Ugyanez vonatkozik természetesen a többi nyelvre is.

Külön köszönöm –CS- barátomnak, hogy távollétemben megválaszolt pár dolgot. Egy-két gondolatot szeretnék még közzétenni, mintegy összefoglalni a blog lényegét pár szóban, azoknak, akiket érdekel, de nem akarnak visszaolvasni 3 hónapnyi posztot.

Az „Öt év – öt nyelv” projekt valójában egy kísérlet, amiben a magunk házi módszereivel keressük a választ arra a kérdésre, hogy miként lehet minél hatékonyabban elsajátítani egy adott nyelvet, melyhez a 21. század találmányait hívjuk segítségül. Noha királyi többest használtam, valójában az Öt év – öt nyelv szerkesztősége egyszemélyes.

Amolyan hobbi, melynek jegyzetei erre a blogra kerülnek fel – remélhetőleg sokak örömére, ne adj isten, okulására. Semmi véresen komoly, egyszerűen szórakoztató időtöltés. Mert egy dolgot már biztosan megtanultam: legfontosabb, hogy élvezzük, amit csinálunk. Egy dolog még ide, csak úgy zárójelbe: saját, önfejűségem miatt nem szeretem a „hogy nem lehet” nézőpontot – mérnöki szemléletem engem is a „hogyan lehet” keresésésre sarkall. És minthogy mindenki különböző, nem feltétlenül ért majd egyet az itt leírtakkal. De hát így kerek a világ (vagyis a Föld).

Mégegyszer köszönöm mindenkinek a kitüntető figyelmet és segítséget!

Nem tudom ki hogy van vele, de én a magam részéről ki tudnék futni a világból az angol nyelv különböző múltidőitől. Biztos jó nekik, hogy le tudják írni/el tudják mondani, hogy a két múltbeli esemény között milyen reláció áll fent, de ha szigorúan veszem, teljesen felesleges. Az ugye teljesen tiszta, hogy az egyszerű múlt és a folyamatos múlt használatának megkülönböztetése (és teljesen analóg módon az egyszerű jelen és folyamatos jelen) is teljesen felesleges - és ezt nem csak én állítom, hanem Derek Bickerton is:

It follows that Me a play tennis can mean either "I play tennis" or "I am playing tennis." Is this a weakness? Not really. Context usually disambiguates it. If you're talking about something you're doing right now, I can see that you're doing it. If I can't, I assume you do it habitually.

Most, hogy ezt kiveséztük, rátérhetünk a Magyarok számára megintcsak kissé "felfoghatatlan" igeidőre, a befejezett jelenre, ami tulajdonképpen ugye múlt. Múlt, ami kapcsolatban áll a jelennel. És akinek nem lenne elég, az még bebiflázhatja a "múlt múlt" időt, azaz a befejezett múltat. Nos, a magam részéről, 12 év angoltanulás után sem merném azt állítani, hogy 100%-ig világos ezek hogyanmiértje, de ez lehet, hogy az én szegénységi bizonyítványom, de az is lehet, hogy eleve hendikeppel indulunk. Osztrák barátom elmondása szerint neki ezek az igeidők semmiféle nehézséget nem jelentenek, hiszen teljesen, majdhogynem egy az egyben leképezhetők a német nyelvbe. 

Mi meg ugye itt szüttyögünk a mi kis három igeidőnkkel: múlt, jelen, jövő. Véletlenül sem szeretnék itt most nyelvi elemzésekbe belemenni, de csodás anyanyelvünk fennmaradása azt bizonyítja, hogy ez a modell is ugyanúgy életképes: mindent el tudunk vele mondani. Ugye a legkisebb ellenállás irányába haladunk: minek nekünk 12 igeidő, ha elég 3 is. Ezen kis egyszerű, paraszti gondolkodásmóddal azt is mondhatnók, hogy egy ideális világnyelv úgy nézne ki, hogy minél egyszerűbb legyen megtanulni - ugyanakkor felmerülne a kérdés, hogy ha túl egyszerű, lehet, hogy nem olyan kifejező? Nos, kicsit elkalandoztunk a témától. 

Ami még rémlik a középiskolai, hagyományos nyelvoktatásból, hogy csodaszépen kiterítettek elénk egy táblázatot, kb. az 5. órán az igeidőkkel, aztán lehet benyalni. Vállalva a felelősséget, ki merem jelenteni, hogy egyrészt ez az oka annak, hogy még mindig meg kell állnom néha és gondolkodni, hogy akkor ez most egyszerű múlt, vagy befejezett jelen? Gyűlölöm ezt az érzést. 

Vegyük azt az esetet, mikor megkérdezzünk egy anyanyelvű angolt (esetleg amerikait, ausztrált, stb.), hogy mi a különbség a simple past és a present perfect helyett. Jó eséllyel igen furcsán fog ránk nézni (tudom, tapasztalat) - nem is tudja, hogy miről beszélünk. Az angolszász oktatásnak nem képezi szerves részét a nyelvtan: a gyerekek nem tanulják meg a saját nyelvük nyelvtanát. Mondjuk, ha ilyen betűzési rendszert kellene bevágni, nekem sem tetszene. De mégis tudják használni. Érdekes eredményekhez vezet ez a dolog. Azt hiszem igaza van AJ Hoge-nak:

Mikor egy nyelvet tanulsz, a "Miért" nem jó kérdés. Ha doktorálni akarsz egy nyelvből, ha nyelvész akarsz lenni, akkor megkérdezheted: "Ez miért így van?", de ha egyszerűen csak beszélni akarod a nyelvet, ne keresd a miértet! 

Ez talán kissé furcsa hozzáállás, mindenesetre a fenti egyenletrendszerből levezetve elméletileg működik. AJ Hoge egyébként az Effortless English nyelvtanulási rendszer megalkotója. 

A fenti kis eszmefuttatás eredményeképpen, azt a spanyolra vetítve a következőre jutottam: NEM fogok nyelvtant tanulni, NEM fogok nyelvtankönyveket nézegetni, NEM kérdezem meg: Miért? Sajnos a spanyolban is több múltidő van, amik hasonló felépítést mutatnak az angoléhoz. NEM akarom mégegyszer azt a hibát elkövetni, mint az angolnál. Ha nem jön be, akkor ráfáztam. Egy kísérletet megér. 

Tehát a spanyolban: az egyes szám első személyű múltidejű igék végződhetnek -é, -ía, -ba, stb. módon, attól függően, hogy milyen igeidőben vagyunk. Őszintén szólva direkt nem is figyeltem Michel Thomas magyarázatainál az igeidőknél. Ne keverjen meg már az előtt, mielőtt megtanulnám a rendes használatukat. Ha nem tudom, hogy mi és mi között kell választanom, hanem egyszerűen csak tudom, hogy mi a helyes, akkor nem tudok hibázni. Nobel-díjas elméletemet felterjesztem a következő évi versenyre. 

És hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki? Orrba-szájjba hallgatom a Notes in Spanish podcastokat, de csak a spanyol részt. Mivel van hozzá angol fordítás, ezért pontosan tudom, hogy miről beszélnek. Felesleges tudnom, hogy éppen most melyik igeidőről van szó. Ezenkívül használom még a Rosetta Stone spanyol oktatót, ami egy teljesen spanyol nyelven zajló, intuitív ösztönök alapján működő anyag - nyelvtan kizárva. A magam részéről lehetségesnek tartom, hogy így fogom elsajátítani közel tökéletesen a spanyol (és remélhetőleg a másik 4) nyelvet is. 

Nyelvtanulási hatásfokom némi visszaesést mutat, tekintve egyéb irányú elfoglaltságaimat és elkötelezettségeimet. Na, de sebaj, imhol az eredmények:

Spanyol:

A Villám Spanyol első részét lezártam, futkoz tőle a hátamon a hideg (igazából csak az alatta hallható zenétől), ám a jó ötletek egy részét hasznosítani fogom, melyekről majd idejében beszámolok. A Notes in Spanish kezdő podcastjainak már majdnem a végén vagyok, továbbra is rettenetesen tetszenek, még jobb, hogy teljesen ingyenesek. A Rosetta Stone-al egészen keveset foglalkoztam, de azt hiszem ez annyira nem is nagy baj, tekintve, hogy állandóan ismételtet, tehát nem nagyon tud lemaradni vele az ember. A technika csodái, ugye.

Angol:

Majdnem befejeztem a Villám Angol 3. csomagját, szódával elmegy. Az Effortless English némi fluktuációt mutat minőség szempontjából, ám a rendszer működőképessége megkérdőjelezhetetlen. Kicsit várom már, hogy a végére érjek és lássam, mennyit használt az angolomnak. Persze ez nem olyan dolog, ami egyik pillanatról a másikra változik, így a folyamat közben is kell látnunk a változásokat. Kár, hogy ezt a tanuló pont magáról állapítja meg a legnehezebben.

Végül a táblázat:

A lecke címe: First Battle. A fő cikk egy számomra eddig teljesen ismeretlen dologról, az SCA-ról szól, ami egy olyan társaság, akik leragadtak a középkorban. Érdemes kicsit olvasgatni róluk, elég meglepő. 

A Vocabulary szavai:

howl, thudded, in unison, braced, giddy, tendrils, wiry, clad in, scale, strode, cackling, goose bumps, butt, rattan, advanced, adrenaline, awe, anachronism, oddballs, medieval, strap on, outlandish, hyper-intelligent, geeks, hammish, buffs, misfits, to succumb, drudgery, affair, revolves around, centerpiece, implies, patchwork, guild, full-fledged, counter-society, monarchy, clans, persona, stunning, nerves, intensity, manic, meticulous, accomplished, embracement, eccentricity, camaraderie, jubuliant, defiance, tedium, abandon, for its own sake, profound, nurture, essence

A Mini-Story-ban egy vicces sztorit hallhatunk két könyvelőről, akik az alkalomszerű ivásnak köszönhetően alkoholistává válnak. Hogy ez miért jó? Mert vicces. És nem fárasztó meghallgatni 10-szerre sem. Vagy lehet, hogy csak én vagyok ilyen félresikerült ízlésű. 

A Commentary részben hallhatunk arról az örökérvényű igazságról, hogy nem érdemes folyton csak a munkára meg tanulásra koncentrálni - néha kell lazítani is. Közhely, de igaz. Ez az SCA is valahol erről, meg a jelen társadalom elleni lázadásról szól. 

Úgy gondolom, hogy ennek a harmadik szintnek a leckéi vegyesek. Ez a rész kifejezetten tetszett (az alkoholista könyvelők miatt), de itt is van egy csomó olyan szó, amit az életben jó esetben ha 1,2-szer ha használnánk. Nem is próbálom megjegyezni őket, csak amennyi a hallgatás során "rámragad". Passzív tudásként úgyis ott lesz, és végülis nem Cicerónak készülünk. 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Egy kissé kaotikusra sikeredett az elmúlt három hét, így, most egyben kerül terítékre az elmúlt időszak egyenlege. 

Először is erősen gondolkodóba estem, hogy pontosan mit is takar az "Öt év-öt nyelv" kifejezés. Az eredeti terv szerint 2008. május 10-től indult volna és 2013. május 10-ig tartott volna, ám mondjuk úgy, technikai okok miatt az igazi nyelvtanulás csak 2008. szeptemberében kezdődött meg. Tovább csavarva a dolgot, hogy jelen blog 2009. január 25-én indult, és igazán, az érdemi, napi szintű tanulást csak akkor kezdtem meg. Erősen fontolóvá tettem a dolgot, hogy ettől a ponttól induljon az egész, és tartson 2014. január 25-ig. De persze ez nem is olyan érdekes, csak technikai részlet, mondhatnók. 

Minthogy a határidők is, mondjuk úgy, képlékenyek, plusz részletesebb menetrendet még mindig nem állítottam fel, így lényegében csak úgy tanulok bele a nagyvilágba, aztán majd jön valami - pontosan ez az, ami nem vezet sehova. Így tényleg összekapom magam, és kijelölöm a célokat, hogy legyen mit figyelni. Mondjuk jó lenne végre eldönteni az 5 nyelv mibenlétét is. De mindent szépen, sorjában. 

Spanyol:

Az elmúlt három hétben több dologba is belekezdtem, az egyik ilyen a Villám Spanyol. Nem mondanám éppen rossznak, több dolog is nagyon tetszik benne, de amitől ki tudok futni a világból, az a leckék alatt hallható zene. Kb. mint egy gyászinduló. Nem tudom, ezt a tanulás serkentésére szánták? Mert akkor eléggé mellélőttek vele. Az alapfok első cd-jét befejeztem. 

Aztán fogtam Michel Thomas Advanced Spanish kurzusát, és végigtoltam. Nem rossz, bár a végére már kicsit túlzásnak tartottam, hogy minden igeidőben végigragozza ugyanazt a 10 igét. Mindenesetre 5-6 órát megér az életünkből. Csak ne lenne olyan borzasztó angol kiejtése az úriembernek. 

Haladtam a Rosetta Stone spanyollal is, de a második szint végére még nem értem el, mert elég sokat ismétel a program. 

A Notes in Spanish kezdőknek szánt podcast-sorozatának 22 részét hallgattam meg a 30-ból - az igazi alapozást ezeknek a befejzése jelenti. Ám ezeknek újra nekifutok, hogy teljesen akkumuláljam a benne felhalmozott tudást. Aztán jöhet a haladó szint. 

Angol:

Az Effortless English harmadik szintjén járunk. Vannak leckék, amik kifejezetten tetszenek, viccesek, szórakoztatóak, jó szavakat és kifejezéseket tartalmaznak, vannak amik nagyon soványak. Azért végignyomom, ha már elkezdtem, mert maga a rendszer nekem tetszik, és használhatónak találom. 

Aztán hallgattam még a Villám Angol-t is, ami hál istennek némi modernizáláson esett át, így már nincs alatta zene. Főleg haladóknak ajánlott hallgatni, mert a párbeszédek jók, igaz van néhány nem túl életszerű, valamint az angol kiejtés engem speciel a falra kerget, dehát ez már csak ilyen. 

A következőkben a végleges célok felállítása a cél. Különben is, ki mondta, hogy menet közben nem lehet rajtuk változtatni? 

A lecke címe: Emotionally intelligent husbands. A cím több mint gyanús, és hát nem is csalódunk: mélyenszántó pszichológiai értekezés az új kor férfinemzedékéről. 

A Vocabulary részben a következő szavak találhatók:

data, newlywed, indicate, transformed, emotionally intelligent, honors, emotions, emote, evolution, superior, upbringing, moral fiber, convey, elementary, priority, revised, map of his wife's world, keeps in touch with, admiration, fondness, outstanding, leads, troubled, delighted, mourn, entitlement, righteous indignation, authoritarian, withdraw into a lonely shell, is his due, consequence

Itt bizony már hozzá kell szokni, hogy ennyi új szó és kifejezés van. Persze nem mindegyik ismeretlen, ám az a baj, hogy a Mini-Story-ban nem mindegyiket használja a mentor. Így lényegében nem is tanuljuk meg igazán, csak egyszer halljuk a Vocabulary részben. A MS amúgy megint egy zűrös házasságról szól, szokás szerint idióta végkimenetellel, de ezeknek a kis történeteknek pont ez a funkciója. 

Őszintén szólva nem vittem túlzásba a leckék hallgatását, nem nagyon tetszett. Kevés használható szót találtam benne, talán azért, mert a többség nagyon témaspecifikus. Az "authoritarian'-t pedig akkor sem tudnám kiejteni, ha történetesen kettő illetőleg három nyelvem lenne. Hozzátartozik a történethez, hogy ezeket a kis sztorikat nem mondtam fel magamnak - egyszerűen csak hallgattam őket egy hétig. Gondolom így csak eléggé passzív módon fejlődik a nyelvtudás, de úgy vélem, ezekre a szavakra nekem - jelenleg - nincs szükségem.  

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

A lecke címe: Disobedience. A cikk az emberi akarat hiányáról szól, kicsit anarchista stílusban méltatja a kormányokat, hatóságokat és a katonákat. Nem mehetünk el szó nélkül a lecke mellett, hiszen csak a vak nem veszi észre, hogy itt bizony nem csak az angol nyelv rejtelmeiről van szó, hanem bizony kő kemény mondanivalóval is szemben találjuk magunkat. Aztán persze ki-ki döntse el magának, hogy ez most kell-e neki, vagy sem. 

A Vocabulary részben a következő szavak szerepelnek:

just, by means of, well-disposed, agents, injustice, undue, a file of, soldiers, admirable, against their wills, common sense, conscience, damnable, inclined, forts, unscrupulous, the mass of men, the State, standing army, exercise, the moral sense, manufactured, command, straw, lump, considered, abominable, obedience, the media, moan, blame, shift, solely, carrying out their orders, abandoned, dutifully obeying, trigger, tortuirng, orders, particular, discharged, refusing, disobey, unjust, follow their conscience, rebels, resistors, condemned, unpatriotic, imprisoned, vilified, harsh, radical, celebrated as, the authorities, ascum, break unjust law, lifetime

Szép kis lista, nem mondom. A Mini-Story részben egy bugyuta történetet hallhatunk egy anarchista ellenállóról, meg az ő megölésére elküldött Darth Chaney (vagy valami ilyesmi) bérgyilkosról. Sci-fi-ben jártasak nem hagyják figyelmen kívül a Star Wars áthallást a szövegben. 

A magam részéről nekem nagyon tetszett a lecke, mert nem csak hasznos szavak vannak benne, hanem itt végre egy kész témát kapunk, ami mellett és ami ellen is érvelnek - így fejleszti "vitatkozó" képességünket. Tehát, hogy ne csak azt tudjuk elmondani, hogy "Józsi vagyok, 38 éves, vízszerelő". 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Örvendetes módon az utóbbi időben többet tudtam nyelvtanulásra fordítani (igaz más dolgok kárára), így azt hiszem spanyolom ugrott egy újabb lépcsőfokot. Egyéni, napi, percre lebontott rekordot ünneplünk: szerdán egészen pontosan 324 percet sikerült a napból nyelvek elsajátítására fordítani. 

Mielőtt összefoglalnánk a heti eseményeket, hadd osszak meg egy dolgot a tisztelt nagyérdeművel: pont a minap akadtam bele az eszperantó nyelvbe. Jó, tudtam eddig is, hogy létezik, de igazából sokat nem tudtam róla, azonkívül, hogy mesterséges nyelv és hogy kb. 2 millió ember beszéli világszerte. Mivel erős rokonságot mutat az új-latin nyelvekkel, és egyes szakértők szerint "négyszer könnyebb" bármelyiknél (ezt mondjuk nem tudom, hogy mérték le), valamint jelentős táborának köszönetően népszerű nyelvvé nőtte ki magát, így erősen gondolkodom, hogy nem kellene-e elsajátítani. Meglátjuk. 

Spanyol:

Végre valahára találtam valamiféle működő rendszert a spanyol podcastok használatára: két napig hallgatok egy 4 perces párbeszédet, naponta átlag háromszor-négyszer hallgatom 10-15 percig őket. Ezenkívül munka és egyéb elfoglaltság közben is ott duruzsol a fülemben, csak éppen a figyelmem nem azon van - így ha éppen várok egy weboldalra, hogy betöltődjön, akkor pár másodpercre odafigyelek a szövegre, meglepően jól működik a dolog, sok dolog megmarad így. 

Gyúrom még a Rosetta Stone spanyolt is, az első szintet átugrottam, kb 18 órába tellett befejezni, most a második szinten karatézok. Egészen érdekes, és egyre jobban tetszik. De még mindig nem mondanám azt, hogy teljesen ismerem, majd akkor akarok róla írni, ha befejeztem. A Busuu.com oldalon most egy kis szünetet tartottam, hogy leüllepedjen a tudás, de tekintve, hogy a következő két hétben nem nagyon lesz netem, itt nem folytatom egyelőre a tanulmányokat. Marad az offline tanulás. Itt a podcastok hallgatása mellett szeretném végignyomni még a Real Spanish Control tanfolyamot, ami elősorban a szövegértésre helyezi a hangsúlyt - a haladó podcastok hallgatásánál igen nagy segítséget nyújthat. 

Angol: 

Az Effortless English második szintjét lezártam, sajnálatos módon gyalázatos lett az utolsó lecke, örülök, hogy vége van. Azért nagy kíváncsisággal vágok bele a harmadik szintbe, meglátjuk mit lehet kihozni belőle. 

A VillámAngolt is hallgatom szorgosan, minden nap, a Family 1-et már be is fejeztem, dübörög a Family 2. Az összes VillámAngol végighallgatása azért egy jó pár hónapba bele telik, de úgy tűnik haladóknak tényleg érdemes használni. 

A múlt heti táblázat pediglen: