Az elmúlt heti izgalmak következnek:

Spanyol:

Elsősorban a Learning Spanish in a Week-ről kell elismerőleg nyilatkoznom - noha nagyon kevés dolgot lehet megtanulni a 8 óra alatt (aminek azért nagy részében angolul magyarázzák a spanyol szavak jelentését), a kontextus mindenképpen dícséretes. Elvileg van több része is, de én nem leltem. Belehallgattam még a Spanish for Dummies-be, de úgy használhatatlan, ahogy van, nálam ott ütötte ki a biztosítékot, mikor a 2. percben rájöttem, hogy ez bizony gépi kiejtés. Nem voltak képesek találni egyetlen anyanyelvűt sem, aki felmondja azt a három cd-nyi anyagot? Ja, a héten nekiállok a Rosetta Stone-nak, úgyhogy majd jönnek róla az információk. 

Angol:

Továbbra is az Effortless English van porondon, napi rendszerességgel. Saját példámon is látom, hogy hasznos, de több ilyen megerősítést kaptam már mástól is. Érdemes használni. Ami még jó, hogy rettentő sok része van, és nem csak AJ Hoge-tól, hanem mástól is, ha jól számoltam, vagy 80 különböző lecke van (mindegyiket egy héttel beszorozva másfél évre elegendő tananyag jön össze), tehát unatkozni nem fog, aki belevág, és lelkiismeretesen csinálja. Az Effortless English összefoglalók ezentúl is hétfőnként jelennek meg. 

A táblázat pediglen:

A lecke címe: Greek Family. Az Audio részben ismét egy levelet olvashatunk/hallhatunk, amiben egy hölgy arról panaszkodik, hogy görög férjének családja mennyire nem akarja őt elfogadni. A lecke szövege sokkal könnyebb, mint a második szint előző leckéje, egyben rövidebb is.

A Vocabulary részben ismét átfogó képet kapunk a szavakról és kifejezésekről - a következőkről van szó:

Naive, converting, faith, relatives, extended family, refuse, the straw that brakes the camel's back, heritage, neutral, fit in with. 

A Mini-Story itt a már megszokott módon különbözik az Audióban hallottaktól: kényes témát érintve a vallás kerül a középpontba, sőt, a Commentary részben AJ ki is fejti nem-tetszését bizonyos vallásokkal és ideológiákkal/személyekkel szemben (pl. George Bush), egyben fény derül arra is, hogy ő maga buddhista. 

Külön jó még a MS résznél, hogy először elmondja a történetet, aztán elmondja kérdésekkel, majd a végén újra elmondja és megáll a kulcs-pontoknál, majd azokat háromszor elismétli - ebből is látszik, hogy folyamatosan fejleszti, finomítja, leckéről-leckére csiszolja a tananyagot. Dícséretes. 

Mivel ez a lecke elég könnyű volt, így napi kb. 1 órát szántam rá, és már a harmadik naptól elkezdtem elmondani magamtól a történetet a különböző igeidőkben - és ismét rájöttem, hogy százszor-ezerszer hatékonyabb, ha ki is mondom, és hangosan, érthetően részletezem magamnak (vagy éppen másnak) a történetet - mert így használom a nyelvet. Fontos, hogy ne csak "magunkban gondoljuk el, mit mondanánk". A következő héten a negyedik leckével jelentkezünk. 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Az Effortless English nyelvtanulási módszerről már lelkendeztünk egy sort a blog keretein belül is, mondván bizonyítottan hatékony és jó hatással van verbális készségünk fejlődésére. Egy kósza gondolattól vezérelve rákerestem a google-ben az Effortless Spanish szavakra, hátha. Persze feljött egy csomó szemét, azonban találtam egy ilyet. Egy Oscar nevű fazon, aki az Effortless English-es AJ Hoge cimborája, elkészítette az ugyanazon elven működő spanyol kurzusát, csak éppen Unlimited Spanish-nek hívják. Elkértem tőle, meghallgattam és nagyon bejött. Melegen ajánlott.

Spanyol:

Sajnálatos módon kegyetlenül ki kellett ábrándulnom a Learning Spanish Like Crazy anyagból. Véleményem szerint nem jó módon közelíti meg a nyelvtanulást/tanítást. Noha a módszer hasonlít a Pimsleurnél alkalmazottakra, vannak eltérő dolgok. Egy leckében általában egy igét vesz és azt ragozza végig a létező összes igeidőben, teljesen irreleváns kontextusban. Nem jó. Jó eséllyel teljesen összezavarja a tanulót, hogy "na akkor most melyik múlt időt is kell használnom?" - ugye ismerős érzés. Ráadásul az olyan mondatok, mint "Tegnap nem küldtem el neked a párnahuzatot" és hasonlók, nem igazán szolgálják a kezdeti nyelvtanulás építését. Legalábbis nem hasznos módon. Egyszerűen nem maradnak meg a helyes formulák, ha mindet egyszerre zúdítják ránk. Úgyhogy az első szinttel végeztem (30 lecke), és ott is hagyom, ahogyan azt kell. Dehát pont ezért van ez a blog, hogy közzétegyem, mi a szerintem használható és mi a nem használható módszer. 

A héten nekiállok a Learn Spanish in a week anyagnak, ami hét darab, egy órás lecke, egész jópofának tűnik. Ja, és nemsokára sikerül összekalapálni a gépemet és menni fog a Rosetta Stone spanyol is, és majd arról is jól leírom a véleményem. 

Angol:

Itt már kedvezőbb fordulatok történtek. Az Effortless English továbbra is elsőrangú módszer, a második szint már sokkal érdekesebb és hasznosabb dolgokra tanít. Napi másfél órát mindig igyekszem hallgatni. Kicsit utána olvastam a módszernek meg AJ Hoge tanár úrnak, és bizony érdekes élete volt - és bizony vannak még dolgok a tarsolyában. Erről egy picit később bővebben. 

A táblázat pedig:

A második leckében ismét egy párkapcsolat van a középpontban. Ami érdekes, hogy az első szinttől eltérően nem az Audio részben felolvasott levél szerepel a Mini-Story-ban - a levélben egy magányos nő kéri segítségét egy párterapeutától (szép szó), majd az válaszol is rá, ismét csak hasznos kifejezések tömkelegét zúdítva ránk. Az MS végén újra elmondja a történetet, ám a kulcs-kifejezéseknél megáll és elmondja kétszer, és megvárja, hogy elismételjük utána. 

Maga a MS Julia Roberts-ről szól és annak tönkrement kapcsolatáról - noha valószínűsíthetően fiktív a dolog, azért érdemes megfigyelni, hogy általában ismert szereplőket használ a mentor példaként, nyilván ez is része a könnyebb érthetőségnek, a biztos pontok megadásának. 

A kommentár részben ismét AJ Hoge személyes véleményét hallhatjuk néhány párkapcsolati dologról, míg a Point of View sztoriban a múlt idő, a befejezett jelen és a jövő idő szerepel.

Megint kb. napi 1-1,5 órát szántam a szövegek hallgatására (egy teljes héten keresztül), majd szombat és vasárnap megpróbáltam visszamondani a történeteket, beleszőve az új kifejezéseket. Meglepően érdekes feladat és határtalanul hasznos (micsoda alliteráció!) - csak javasolni tudom. Ha lehet, hangosan tegyük mindezt (csukott ablaknál)! 

Érdekes volt megfigyelni, hogy a megtanult új kifejezésekbe milyen sokszor belebotlottam az angol kommunikáció során (ideértve mondjuk azt is, hogy este néztem egy filmet és szerepelt benne pl. a bow to... kifejezés, vagy éppen a bottom line. Eddig ezekre fel sem figyeltem, ám most már, hogy értem és tudom őket, szembe jönnek a hétköznapi szövegekben, a mindennapi életben. Furcsa. Egyúttal remek is. Így élvezetes nyelvet tanulni.

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

A lecke címe: Bad Choices. Lehet érezni, hogy ez már "haladó" szint, az oktató sokkal gyorsabban beszél és maga a lecke is elég hosszúra sikeredett - nem csoda, hiszen ebben is van Point of View és már Commentary (a lecke anyagához tartozó kis szösszenet, amiben a tanár fejti ki véleményét az adott tárgyról - inkább csak érdekesség, de mivel a nyelvezet könnyű, érdemes ezt is meghallgatni párszor.)

Az Audio meghallgatása után jött egyszer a Vocabulary, majd párszor a Mini-Story. Következő nap újra ez a sorrend, de már meghallgattam hozzá a Commentaryt és a Point of View-t is. A harmadik napon szintén így ment, majd utána már csak az Audio-t, a MS-t és a PoV-t hallgattam, napjában legalább 1 órát (inkább többet).

Hasznos szófordulhatok vannak a leckében és már sokkal több mint az első szinten. Nem olyan szájbarágós, és itt már az a cél, hogy az egész MS-t el tudjuk magunktól mondani egy idő után (én egy hetet szántam rá). Ha nem megy, semmi gond. Hallgassuk újra, aztán próbáljuk újra - ezt mondja AJ. Azt hiszem érdemes megfontolni. Jövő hétfőn a 2. szint 2. leckéje jön! 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Az első szintben 8 lecke található (Day of the dead, A kiss, Bubba's food, Changed, Drag, Intimacy, Secret love, The race), mindegyik nagyjából 45 perc hosszú. Mindegyikben van egy történet (Audio), az ahhoz tartozó szómagyarázat (Vocabulary) és egy kis történet (Mini-Story), valamint egy .pdf file, amiben az Audio rész szöveges átirata látható. Az utolsó leckében (The race) már egy igeidőket gyakoroltató lecke (Point of View) is található.

Ahogy az oktató is mondja, először érdemes meghallgatni párszor az Audio leckét, valamint hozzáolvasni az átiratot, ezek után végighallgani párszor a szómagyarázatokat, majd pedig jó sokszor meghallgatni a történetet - utóbbiban nagyon egyszerű kérdéseket tesz fel, ezeket kell megválaszolnunk, pár másodpercre rá pedig ő is megadja a válaszokat, így könnyen ellenőrizhetjük magunkat. Vannak olyan kérdések, amikre elhangzott a válasz a szövegben, de vannak olyanok is, amikre nem! Ez kreatívitásunkat, az adott szituációkra való reakcióidőnket hivatottak trenírozni. 

A módszer lényege, hogy sokszor kell meghallgatni a történetet, hogy minden szófordulat és nyelvtan már csípőből jöjjön, ne kelljen akadozva beszélnünk - gyanúsnak tűnhet, mert végtelenül unalmasnak hangzik, ám mivel saját magunknak kell kitalálni a megfelelő és helyes válaszokat, ezért proaktív a folyamat. És minden egyes sikeres mondat után érezzük, hogy "az már a miénk", azaz tudjuk, és nagy valószínűséggel a valós életben is tudjuk már használni, nem kell törnünk a fejünket a pontos igeidőn és egyeztetett alakokon. 

Éppen ezért érdemes tényleg sokszor meghallgatni őket (egyéntől függ, hányszor), míg már tényleg tudjuk és értjük, amit hallunk (meg persze amit mondunk). Nem érdemes a második hallgatás után átugrani a következő leckére, mert meglepő módon sok olyan fordulatot, szót és kifejezést fogunk találni, amiről azt hittük, hogy tudjuk. Ha már magabiztosan megy a történet, a kulcs-kifejezéseket értjük és bármikor elő tudjuk rántani őket, akkor mehetünk a következőre.

A magam részéről az első szint leckéit három napon keresztül hallgattam, napi átlagban másfél-két órát. (Nyelvtudásom szerénytelenség nélkül jónak nevezhető, ám ennek semmi köze ahhoz, hogy hányszor kell meghallgatni az adott leckét - mert tökéletességre és gyorsaságra (azaz folyékonyságra), no meg könnyedségre törekszünk, ugyebár). Ha unalmasnak tűnik egy-egy lecke, érdemes szemünk előtt lebegtetni a tökéletes angol beszéd célját. Értsük meg, hogy ezért áldozatot kell hozni. Akinek nem tetszik, az ne csinálja, keressen más módszert. Véleményem szerint ez eddig a legjobb tananyag a folyamatos és hibátlan beszéd kifejlesztésére. 

Az Effortless English-ről szóló többi bejegyzés itt olvasható.

Az eheti izgalmak összefoglalása következik.

Spanyol:  

Némileg megrendült a bizalmam a Learning Spanish Like Crazy oktatóanyagban. Nem olyan jól felépített, mint a Pimsleur (az egyes szavakat leginkább csak egy leckében ismételteti, a későbbiekben ritkán, így nem maradnak meg olyan könnyen), valamint a kontextussal sem vagyok kibékülve: tegnap azt hittem ott leteszem az anyagot, mikor azt a mondatot kellett lefordítani, hogy "A nagymamám tegnap nem hordott gyűrűt a kezén". Hogy is mondjam - nem túl életszerűek ezek a mondatok. Márpedig úgy vélem, ha már egyszer magamtól kell tanulnom, ami tudvalevőleg is nehezebb, akkor jó lenne valami hasznosat megtanulni - mondjuk, hogy hogyan kérjek sört, hogyan kell eligazítást kérni, hogyan kérdezhetek vissza, ha nem értek valamit.

Ennek tekintetében azzal sem vagyok kibékülve, hogy túl sok a nyelvtan - egy szónál szinte minden verzióján végig megy: (tegnap elmentem a moziba, tegnap elmentél a moziba, tegnap elment a moziba, tegnap elmentünk a moziba...), mire a végére érek, azt sem tudom mi melyik. Az a véleményem, hogy a nyelvtanulás ezen fázisában mondjuk E/1 és E/2, esetleg többesszámban kellene beszélni, mert ezek a gyakran használt alakok. Aztán ha ezek már csuklóból jönnek, jöhet hozzá a többi is, de addig tök feleslegesen terheljük magunkat vele. Mégegyszer: ez az én véleményem, nem deklarált, egyetemes igazság. 

Angol:

Itt viszont jól alakulnak a dolgok. Az Effortless English második szintjén vagyok, végeztem az első leckével (egy teljes hétig hallgattam, ezt már érdemesebb), és rettentően tetszik. Más: érdekesebb, jobban felépített, természetesen nehezebb, de pont ezért használható. 

Ide kapcsolódik még a hír: mivel a google keresések szerint nagyon sokan jönnek az oldalra az Effortless English miatt, úgy gondoltam, hogy egy huszáros vágással összehozom a kellemest a hasznossal: ezek után minden héten hétfőn összefoglalót írok az adott EE leckéből, amiben leírom, hogy mit tapasztaltam, meg a megfigyeléseim, esetleg ha tudok valami értelmeset hozzáfűzni, azt is. A komplett első szintről (8 lecke) szerdán, azaz holnap, fog kikerülni egy poszt, a második szint első leckéjével egyetemben. Remélhetőleg hasznos lesz mindenki számára. Azt hiszem tényleg megéri foglalkozni vele. 

Végezetül pedig a szokásos táblázat:

Remek szórakozást nyújtó játékkal űzöm el üres (másod)perceimet - az MSN nevű azonnali üzenetküldő kliensben (micsoda magyar szó!) ugye ki lehet írni a nevünk mögé mindenféle üzeneteket, nagyjából úgy, mint a Facebookon (Bálint most éppen ezt csinálja, Bálint most éppen azt csinálja, stb...). Ezentúl ha valami új jut eszembe, akkor azt ennek a szótárnak a segítségével átfordítom spanyolra, majd az írom ki oda. Így naponta többször is látom, szem előtt van, szinte észrevétlenül van jelen szinte mindig.

Találtam még egy remek webes "kiejtő" programot (nem tudom, hogy írjam máshogy) - az AT&T Labs fejleszti és nagyon ígéretes. Több nyelven is tud (angol, francia, német, spanyol), különböző akcentusokkal - és meglepően szépen olvas fel. Csak be kell írni a szöveget, kiválasztani a nyelvet, a program átkonvertálja és már töltődik is le a gépünkre .wav formátumban, amit bármikor újra meghallgathatunk. 

Sajnálatos módon, mint az már az előzőekben is kiderült, kissé megfeküdt a nyelvtanulás a múlt héten, de semmi baj, a probléma orvoslása már megkezdődött (remélhetőleg ma el is végeztetik a műtét). Addig is áthidalásként PSP-ről fogom hallgatni az adott leckéket.

Spanyol:

A Learning Spanish Like Crazy tényleg aranyos és használható, nekem mindenképpen beválik a Pimsleur után - ami érdekes benne, hogy a dél-amerikai kiejtés miatt a v és b hangok talán jobban különböznek, mint a rendes spanyolban. Tényleg lehet haszna ennek az audio-tanulásnak, a hallás ugyanis rettentően jól fejlődik - örülök, hogy már ilyeneket is kihallok.

Angol:

Angolban elértem az Effortless English második szintjére, ami már nagyságrendekkel "nehezebb", illetve hasznosabb. Több és gyorsabb szöveg van benne, jobb kifejezések, nem olyan unalmas sztorikkal. Azt hiszem ez tényleg nagyon jó lesz, bátran folytatom a továbbiakban. Amióta elkezdtem és írtam róla, elég sokan kérdezgettek erről a módszerről - én mindenkinek csak ajánlottam. Többen el is kezdték (még a testvérem is - aki szintén élvezi, mert ahogy ő mondta: már mindent megért az első leckéből és ez sikerélményt ad neki, ami viszont garantálja a folytatást. Vajon hány olyan esetről tudunk, mikor valamit azért hagytunk abba, mert nem értettük a dolgot?), és egyelőre pozitívak a visszajelzések. Még akkor is, ha a mentor hangja néha tényleg törvénytelen.

Végül pedig a múlt heti tanulmányi átlag:

Nyilvánvaló, hogy a rendszeresség jó dolog - ha csak úgy általában beszélünk és ha a tanulást vesszük, akkor is. Ennek súlyát éppen a napokban vettem észre: mivel az mp3 lejátszóm megadta magát, kiesett pár nyelvtanulási szakasz. Az egészben az a pozitív, hogy máris érzem a hiányát, tehát mintegy rendszeres napi programmá vált az elmúlt hónapokban, és mikor ez megtörni látszik, a lustaság és felejtés szörnyetege elementáris erővel tör a felszínre. Részemről ezért is tartom fontosnak a folyamatos kapcsolatot az anyaggal. 

A negatív oldala nyilván egyértelmű: a betervezett menetrend máris csúszik (persze csak egy-két nappal, de hát ugye sok egy-két napból jön össze a több hónap). Nem tragédia, csak azért idegesítő. 

Mivel szeretem összekötni a kellemest a hasznossal, ezért főleg futás és utazás közben szoktam tanulni - ekkor egyfajta 'multitasking'-ban megy a dolog, és az ember máris úgy érzi, hogy jobban kihasználta az idejét. Mivel az említett mp3 lejátszó meghalt (ez is Sony volt), csak a számítógépnél tudok tanulni, ami mellett nehéz futni, de legalábbis körülményes. 

Megoldás: két mp3 lejátszó. A napokban láttam az egyik elektronikai áruházban egy névtelen mp3 lejátszót, 11 kerek dollárért - addig megteszi, míg egy rendes újat be nem szerzek.

A mai napi okosság tehát: mindig legyen B terv, és mindig legyünk rendszeresek. Megéri. 

A busuu olyan, mint a Facebook, de kimondottan nyelvtanulókra szabva. Ugyanúgy lehet kapcsolatokat jelölgetni benne, láthatjuk mi történik barátainkkal és hogy hogy állnak egy-egy nyelvvel. 

Beállíthatjuk, hogy milyen nyelven tudunk, valamint hogy éppen miket tanulunk, ennek megfelelően kereshetünk partnereket/anyanyelvűeket, akik segítségünkre lesznek tudásunk tökéletesítésében. Mi több, saját tanító rendszere is van az oldalnak (persze csak a nagyobb nyelvekhez), én például elkezdtem a spanyolt. Itt digitális szótanuló kártyákkal tanulhatunk szavakat, majd írhatunk, szövegértést csinálhatunk, amit a többi lelkes anyanyelvű szívesen kijavít nekünk - így van visszacsatolás is teljesítményünkről. 

Van rangsor, lehet levelezni, sőt még chatelni is, szóval színes-szagos. Ami fontos, hogy spanyol nyelvűekből elég sok van, ezért érdemes regisztrálni annak, aki ezt a nyelvet tanulja. A magam részéről már írtam pár embernek, hogy van-e kedvük segíteni nekem, míg én szívesen vállalom az ő magyarjuk ápolását. Merthogy ilyenek is akadnak, akik magyarul tanulnak - meglepően sokan! 

Ezenkívül persze jó barátságokat és ismeretségeket lehet kialakítani, amit egy közösségi oldaltól ugye el is várnánk, tehát hajrá! A felhasználói felület véleményem szerint nagyon kellemesre sikeredett - jelenleg minél több tagot akarnak toborozni, tehát még nem teljes értékű az oldal, de már így is jól használható. És persze nem csak a spanyol iránt érdeklődőknek!

Nemrég ráakadtam egy remekjó Spanyol podcast oldalra. Mint arról már az előző posztban megemlékeztünk, a Notes is Spanish egy olyan oldal, amit egy angol úriember (Ben) és spanyol párja (Maria) csinál. Életük céljaként dekralálták a köz megtanítását az élő spanyol (barcelonai) nyelvre, melyet nem is csinálnak rosszul. 

A podcastok mellett rengeteg hasznos írás (nyelvtanulási trükkök, fórumok, stb.) és videoblog is van. Elragadó a lelkesedésük! A google elsőként dobja ki a "spanish podcast" szavakra, tehát tudhatnak valamit. 

Podcast ügyben úgy néz ki a dolog, hogy három szint van: kezdő, középhaladó, haladó. Összesen több mint 100 lecke van, így van mit hallgatni. A kezdő részlegben 30 lecke található, melyek mindegyike 15-20 perces, és 2x2 perc spanyol párbeszédet tartalmaz, bizonyos témákról, a többi időt a magyarázatok és példák teszik ki. A hasznos kifejezések és szavakat egy hivatalos madrilena-tól hallhatjuk, aki meg is mondja, hogy mit, mikor és hogyan használjunk. A középhaladótól már csak spanyolul szólalnak meg hőseink, ami már csak azért is jó, mert a nyelvtanulás kettes lépésében már csak így érdemes tanulni. Mikor már értjük a nagyrészét, miért ne használnánk azt, amit tudunk?

A magam részéről úgy csinálom, hogy végighallgatom mind a 30 kezdő leckét, mellette természetesen bővítem a nyelvtanulás első lépcsőjét (ennek végére kb. 3 hónap múlva érek el), majd közben újra elkezdem az elejéről hallgatni a kezdő leckéket, és kijegyzetelek minden hasznos kifejezést és szót, persze kontextusban. Mire elérek a középhaladó szintre, már fogok annyira tudni, hogy nagyrészét megértsem a tisztán spanyol szövegnek - és itt jön a képbe az Effortless English módszernél tapasztalt eljárás: érdemes egy szöveget addig tanulni/hallgatni, míg már teljesen, tökéletesen tudjuk és értjük. Személyes tapasztalataim is azt mondatják velem, hogy szép és jó idegennyelvű rádiókat és filmeket néznünk, de még jobb, ha többször meghallgatjuk ugyanazt, mert a megértést segíti, és minden egyes feldolgozott perccel könnyebb lesz a következő. Mert ugye nem ismeretlen érzés a nyelvtanulónak, hogy felteszi magának a kérdés: hogy a rájában tanulok én abból, ha filmet nézek? Hát úgy, ha érted. Hogy érted? Ha addig tanulod, míg felfogod, míg átjön az egész közölni kívánt tartalom. Tehát csak szépen szavanként, mondatonként, sorban. Így lehet gyorsan, megértéssel haladni.

Mire a haladó leckék végére érek, nagyrészt tisztában leszek a köznapi spanyol nyelv fordulataival, azokat használni tudom. Pontosan nem tudom még, mennyi időbe fog ez telni, de kalkulálás után természetesen leadminisztrálom. 

Mellesleg Ben szimpatikus figura, Maria kiejtésétől pedig csak csodákat lehet zengeni. Imádnivaló a spanyol nyelv dallama. 

UPDATE: éppen ma landolt postaládámban egy hírlevélt, miszerint a blogot jelölte a Lonely Planet a Travel Blog részlegben, mint esélyes nyertest. Eleddig magasan vezet. Ha ráérsz, szavazz rá. 

Az eheti nyelvtanulás némiképp gyászosabbra sikeredett, tekintve, hogy egy nagyobb projekten dolgozom, ami meglehetősen korlátozza az időmet, valamint volt egy csúnya adatvesztésem is, amibe majdnem beleőszültem, de szerencsére nem végleges a dolog, csak átmeneti - még nem sikerült visszamenteni mindent, de pár hétre előre már be voltak tárazva a nyelvtanulási leckék az mp3 lejátszón, így nem áll meg az élet. Azért a vasárnap már így is megszenvedte a dolgot, ekkor kimaradt az aznapra rendelt spanyol áldás.

Spanyol:

A Pimsleur olvasást majdnem befejeztem, és meglepő, hogy milyen "zavaró" kezdetben leírva látni a szöveget, mert eddig nyelvtanulásom jórészt csak hallott anyagból állt. Ha visszaemlékszem, valami ilyesmit érezhettünk elsőosztályos korunkban, mikor megpróbálták belénk verni az ábécét. Egyes vélemények szerint a szöveg olvasása, miközben hallgatjuk ugyanazt mp3-ban, meglepően jó hatással van kiejtésünkre. Az összefüggésre még nem sikerült rájönnöm, mindenesetre hasznos tudni, és esetenként majd gyakorolni is - de ez azt hiszem, megmarad a nyelvtanulási utolsó fázisára. Addig csak és kizárolag (amíg lehet) hallás alapján tanulok. Erős a gyanúm, hogy így a gondolkodás gyorsabban megy és ha később vesszük hozzá az írást/olvasást, az is sokkal könnyebben fog jönni. Csak szépen, sorban mindent.

A Learning Spanish Like Crazy meglepően jó anyagnak bizonyul, szépen, lassan halad, remekül lehet vele a kiejtést csiszolni (különösen, hogy ez a dél-amerikai kiejtés, nem pedig az a számomra kissé idegen spanyol), valamint nyelvtudásom aktív bővítésére elkezdtem rendszeresen podcastokat hallgatni. Ezek legjobbja a Notes in Spanish, ahol egy angol úriember (Ben) és madridi párja (Maria) okítanak minket az aktív és élő spanyol nyelvre kis dialógusok és pár magyarázat formájában. Az adások szórakoztatóak, sok van belőlük és érthetőek. Erőteljesen sokat fogom hallgatni őket (erről még később, hogy miért is jók a podcastok).

Angol:

Az Effortless English első szintjén is majdnem átrágtam magam, és meg kell mondjam, tetszik és használhatónak találom (annak ellenére, hogy néha már az agybaj kerülget, mikor az előadó szinte visítja a szavakat - de meggyőződésem, hogy ez is hozzájárul a jobb memorizáláshoz) - és a honlap keresési statisztikáit nézegetve elég sokan érdeklődnek a módszer iránt. Kell, hogy legyen benne valami. További részletek később.

Végül pedig a statisztika:

Ha valaki egyedül esik neki egy nyelv tanulásának, nem válogathat az eszközök között, meg kell ragadnia minden lehetőséget ismeretei gyarapítására. Minthogy a nyelv, és mint ilyen, a nyelvi kommunikáció, erősen társasági cselekvés, kissé megnehezíti a nyelvtanuló dolgát. 

Mit lehet tenni? Először is gyorsan elhessegetni az olyan negatív gondolatokat, hogy ez így nem fog menni, ezt így nem lehet, meg különben is. 

Több helyen is olvastam már, valamint saját megfigyelésem is azt támasztja alá, hogy jót tesz, sőt nagyon jót tesz haladásunknak, ha hangosan tanulunk. Nem csak azért, mert kiejtésünk javul, hanem mert a magunk által elismételt információt "mégegyel többször" halljuk, mint a felvételeken.

Pimsleur doktor is azt mondja, hogy nem elég, ha fogjuk szépen a leckét és végighallgatjuk, még talán meg is válaszoljuk a kérdéseket gondolatban. Nem. Ki kell mondani őket. Tapasztalatom szerint is rengeteget számít, sokkal jobban megjegyzem a dolgokat, és valahogy könnyebb is kimondanom őket, mintha csak ki kellene gondolnom. Ez elsőre kicsit furcsa lehet, de én a magam részéről ezt érzékeltem. Néha azon kaptam magam, hogy a vonaton, ha nem is hangosan, de mondogattam a válaszokat (na jó, mozgott a szám) - és sokkal könnyebb volt így teljesíteni az adott leckét. Egyszerűen hozzászokunk ahhoz, hogy a kommunikáció mellett folyamatosan gondolkodjunk előre a következő szón, a következő mondaton. 

Nem jó tehát, ha azzal a szándékkal hallgatjuk a leckéket, hogy majd úgyis megtanuljuk őket. Legalább egyszer érdemes mindent végighallgatni, hogy meg is válaszoljuk őket (főleg a Pimsleurnél, de én most a Learning Spanish Like Crazy anyagnál is ezt vettem észre - ez azért jó, mert több időt hagy a gondolkodásra és jobban tudunk figyelni a kiejtésre - már csak ezért is érdemes kihasználni.). Aztán ha nagyon ráérünk, akkor még hallgathatjuk magunkban orrvérzésig ugynazokat a leckéket - de egyszer tuti érdemes kimondani őket. Lesz eredménye, az biztos.